Mozi, mozi, mozi, gépház
Hétfőn volt szerencsém megnézni a nagy sikerrel futó Avatar című filmet. Megmondom őszintén, nem olvastam utána a sztorinak, csak annyit tudtam róla, amit az ismerősök meséltek (de az nem volt sok). Új ismerősömnek hála, kapva kaptam az alkalmon, mikor szólt, hogy van jegy. Kicsit tartottam az IMAX élménytől, ugyanis még 3D-s moziban sem voltam soha… de nem okozott csalódást, sőt. A lehető legjobb helyen ültünk, pont középen, így mindent szemből láttunk. Nem fájt a fejem, sem a szemem, hányingerem sem volt a repülős jeleneteknél. Egyszer-kétszer még hátra is hőköltem, mikor harcoltak.
Alapjában
véve:
-
a történet érdekes (habár minden olyan fordulat és szál
megtalálható benne, ami az eddigi filmekben is; de tény, hogy
nagyon kreatív az író, le a kalappal);
-
a látvány igazán lebilincselő és fergeteges;
-
a film legalább olyan gyötrelmesen hosszú, mint a Titanic
süllyedése…(2 óra 40perc).
Ennek ellenére
szuper volt, de a látvány miatt.
A magam részéről
azokat a filmeket szeretem igazán, amik valamiért megragadnak.
Például mikor a film végén Forrest azt mondja: „Az élet olyan, mint
egy doboz bonbon: az ember nem tudhatja, mit vesz belőle.” És
tényleg nem. Mert akkor nem is lenne olyan érdekes és izgalmas, ha
tudnánk, hogy happy end lesz-e a vége.
Vagy mikor az
Angyalok városában Meg Ryan elengedi a bicikli kormányát és élvezi
a szelet, a napsütést és a szabadságát. Jó neki. Kár, hogy ez az
utolsó, amit élvezhet.
Az Avatarban egy
szimplának tűnő mondatban benne van minden, amit a szerelemről,
összetartozásról gondolhatunk: „Látlak Téged” – testemmel,
lelkemmel, eszemmel, szívemmel. Egyek vagyunk. Közös
akaratunkból.
Durva. Mi
„halandók” csak reménykedhetünk, hogy valaha ez megtörténik velünk,
hogy érzelmi intelligenciánk eléri ezt a fokot.
De elég az
ömlengésből, előre nem izgulok :)
És az este végére
került még egy nagy csavar: a film után bemehettünk a
gépterembe!
Az IMAX gép egy
nagy fehér doboz, hatalmas IMAX felirattal :-) Kb. 300milliót ér.
15ezer wattos égő van benne: a gépész szerint, ha a szabadból
felfelé világítanánk vele, látni lehetne a Holdról.
Megmutatták,
hogyan fűzik be a filmet. Azt már hallottam, hogy az Avatar két
tekercs filmből áll, de megtudtam azt is, hogy egyenként 300kg-ot
nyomnak és csak emelőgéppel tudják felrakni egy vastálcára. A
tekercsek átmérője kb 1-1,5 méter. Hihetetlen volt látni! A
tekercsen nincs hang, azt külön indítják el egy hatalmas, rack
szekrénybe szerelt digitális hangmasináról. Mi meg a gépteremből
néztük, ahogy a filmet elindítják, majd a hangot és az előadás
elkezdődik. Nagy élmény volt. Köszönöm! :)
- 2010-01-26 17:43:09
- JáJé
- (hozzászólások: 0) Hozzászólás RSS
